Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.

Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is és közelebb hozza az országot a teljes integrációhoz.

Jó nap lesz ez Finnország biztonsága, az északi országok biztonsága és a NATO egésze számára.

– fogalmazott.

Kiemelte: tavaly a szövetségesek történelmi döntést hoztak, amikor meghívták Finnországot és Svédországot a NATO-ba. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Finnország ratifikációs folyamatához hasonlóan gyors döntés születik minden tagország részéről Svédország esetében is.

Minden szövetséges egyetért abban, hogy Svédország csatlakozását gyorsan be kell fejezni.

– fogalmazott Stoltenberg.

Hozzátette: ez a NATO és a teljes észak-atlanti közösség érdeke.

Közölte, hogy Törökország, mely utolsó országként ratifikálta Finnország tagságát, kedden adja át az erről szóló hivatalos dokumentumokat Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelenlétében. Ezt követően Finnország is letétbe helyezi csatlakozásának ratifikációs okmányait – tájékoztatott a NATO főtitkára.

Kijelentette: Finnország csatlakozása azt mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, valamint azt, hogy nem Moszkva dönt arról, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz és ki nem. Nem történhet semmifajta agresszió Svédországgal szemben anélkül, hogy a katonai szövetség ne reagálna arra – tette hozzá Stoltenberg.

A NATO legutóbb 2020. március 27-én bővült, amikor Észak-Macedónia képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminisztériumában.

A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.

A NATO fő céljai között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében, és a bármelyik tag ellen irányuló támadást a szövetség összes tagja elleni agressziónak tekintenek.