A csesztvei Szugyiczki Zsolt fafaragó egyedülálló népművészeti alkotása, a Palóc Vándorbölcső ismét bizonyította, hogy a hagyományos értékek és a modern életforma nemhogy megférnek egymás mellett, de kölcsönösen erősíthetik is egymást. Az alkotás a Virágzó Népművészet 2025 pályázaton – amely az egész Kárpát-medencét lefedő rangos népi tárgyalkotó verseny – harmadik helyezést ért el.
A bölcső korábban már komoly elismerést kapott: a Hagyományok Háza által tartott Népi Iparművészeti Hatósági Zsűrije Modern Mesterremeknek minősítette. Ami a legmagasabb szakmai elismerésnek számít a népi iparművészet tárgyalkotó kategóriában.
A Palóc Vándorbölcső nem csupán egy gyönyörűen megmunkált használati tárgy: egy közösségi szimbólum. Az áttört palóc faragási technikával díszített bölcső oldalán megjelenő stációk egy emberi életút állomásait mesélik el. A csecsemő, aki a bölcsőben ring, valójában már egy történet része – egy életút kezdetén, melyet mások már bejártak, és amelyet egykor ő maga is végigjár.
A bölcső nemcsak a hagyományőrzés eszköze, hanem közösségformáló erő is – kézről kézre jár a helyi családok között, így szó szerint ringatja át a következő generációt a földi életbe
– fogalmazott Szugyiczki Zsolt.
A bölcső sorsa különösen szimbolikus: a Lélekfa – A Palóc Értékek Mentén Alapítvány tulajdonát képező alkotás elsőként a Balassagyarmati Református Egyházközség lelkészcsaládjánál teljesített „szolgálatot”. Molnár Ambrus lelkész és felesége, Köntös Borbála második gyermeküket, Veronikát ringatták benne életének első fél évében.
A bölcső, ahogy neve is sugallja, tovább vándorol: újabb és újabb családok otthonában válik a hétköznapok részévé. Minden állomása egy új történet, amely tovább gazdagítja a palóc kulturális örökség élő szövetét.
Az alkotás sikere azt is üzeni: a hagyomány nem a múlt relikviája, hanem egy élő érték, amely – ha van, aki életet lehel bele – a jelenben is képes otthont teremteni, kapaszkodót adni és közösséget építeni.
