A magyar nemzet kulturális ereje óriási. Ezt kell megőrizni, megerősíteni és modernné tenni – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Gróf Klebelsberg Kuno öröksége a magyar köznevelésben című emlékkonferencián szerdán Budapesten.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: azon dolgozik a kormány, hogy olyanná tegyék a magyar oktatási rendszert, ami párját ritkítja, ami többet ad, mint a környező nemzetek oktatási rendszerei. Rámutatott, Magyarországon nincsenek nagyobb mennyiségben ásványkincsek, gázmezők, ritka földfémek, sem tengerpart, ilyen adottságokkal pedig csak a tudás lehet a kitörési pont.
„Az oktatás, a tudás, az egyetemek világa az, ami a világ élvonalába tudja repíteni Magyarországot. Ebben gondolkozott Klebelsberg is, ebben gondolkodunk mi is” – húzta alá az államtitkár, hozzátéve: az a cél, hogy aki kikerül a magyar oktatásból, az modern tudást és nemzeti identitást kapjon.
Rétvári Bence elmondta, hogy azért nevezték el Klebelsberg Kunoról az állami intézményfenntartó központot, mert pont ugyanabba az irányba szeretnének haladni, ahová ő haladt, amely elvek szerint ő igyekezett a saját korában Magyarországot szolgálni.
Szavai szerint Klebelsberg Kuno a jövőt az oktatásra, nevelésre, kultúrára igyekezett alapozni. „Nemzeti reformer volt, konzervatív gondolkodású reformer, aki nagyokat is meg tudott lépni úgy, hogy közben nem szakadt el az ezeréves magyar örökségtől” – magyarázta. Hozzátette: Klebelsberg hitvallása szerint a nemzetnek olyan iskolái kell, hogy legyenek, amelyek „a magyar kulturális gravitációs erőt fenntartják a Kárpát-medencében.”
Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy Magyarország GDP-arányosan az európai átlagnál nagyobb mértékben fordít forrásokat kultúrára és oktatásra.
Jelezte továbbá: korszerű, modern, gyerekközpontú, nemzeti gondolkodású nemzeti alaptantervet hoztak létre, és megháromszorozták – összesen 3200 milliárd forintra emelték – a köznevelésre fordított forrásokat.
„Nem beletörődtünk a helyzetbe, hanem igyekeztünk alakítani, formálni” – húzta alá.
Példaként elmondta: 5680 helyen korszerűsítettek épületet vagy módszertant, ösztöndíjakkal segítik a tehetségeket és a leszakadókat, ingyenessé tették a tankönyveket, több százezer laptopot osztottak ki ingyen, támogatást biztosítanak a nyelvvizsga és a KRESZ-vizsga megszerzéséhez, valamint az iskolai, óvodai étkezéshez, és megduplázták a pedagógusok fizetését is annak érdekében, hogy „minél könnyebb legyen a tudás megszerzésének útja.”
„A mai kor legkorszerűbb technológiáját alkalmazzuk” – folytatta Rétvári Bence, hozzátéve: több tízezren mesterséges intelligencia segítségével tanulnak a KRÉTA-rendszeren keresztül, és ma már minden magyar tanár össze tudja állítani a saját digitális tankönyvét.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy Klebelsberg Kuno egykori belügyminiszter, vallás- és közoktatásügyi miniszter legendás munkabírással végezte a feladatait, az életpályája pedig elképesztően gazdag volt. „Élt 57 évet élt, és dolgozott egy évszázadot. Így tartja róla a mondás, és ez igaz is” – fogalmazott.
Megjegyezte: Klebelsberg Kuno politikai példaképe, mentora gróf Tisza István volt, ő bízta rá többek közt a határon túli magyarok oktatásának megszervezését is.
Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: hasonló építkezésben hisz a magyar kormány, mint 1922-ben. „Ma is Európa legjobb oktatási rendszerét akarjuk felépíteni, ma is nemzeti keresztény háttéroktatást szeretnénk, ma is bízunk abban, hogy a Kárpát-medence legerősebb oktatási rendszerében dolgozhatunk”
– fejtette ki.
Felidézte: a világ gyökeresen megváltozott, mások a kihívások, mint Klebelsberg idején, de amikor 2012-ben létrehozta a kormány az állami intézményfenntartót, akkor egyértelmű volt, hogy az ő nevét választják.
