A Merkúr pereme címmel nyílik július 12-én kiállítás a szentendrei MűvészetMalomban, ahol az alkotók festményeken, szobrokon, fotókon, hang- és videóinstallációkon keresztül próbálják meg bemutatni és értelmezni a bolygó világát.
A tárlat Csontó Lajos, Deim Balázs, Fodor János, Lois Viktor, Martin Henrik, Márkus Péter, Nagy Barbara, Pacsika Rudolf, Richter Sára, Szűcs Márk és Vincze Ottó közös bemutatója – közölték a szervezők az MTI-vel.
A közleményben azt írják, a megismerni kívánt külső világ és az emberi mérték kettőssége adódik össze a kiállítás Merkúr-értelmezésében. A dimenzióváltások, az eltérő léptékek a legváltozatosabb műalkotásokon és műfajokon keresztül jelennek meg. Ebben a különös kontextusban a művész szerepe, zsenialitása, beavatottsága, értelmi és spirituális ereje is felértékelődik.
A kiállítás egyik kuriózuma az Egyesült Államokból érkezett Lois Viktor több mint harminc év tapasztalatát összegző, After Nirvana című legújabb hangszerszobra, amely most először látható Magyarországon.
A megnyitó másnapján, július 13-án Indusztriális Lelki Levitáció címmel a művész koncertet is ad, és premier előtti vetítésen mutatják be Szűcs Márk Ballaszt – A szobrok hangjai című portréfilmjét is a Munkácsy-díjas Lois Viktorról, aki különleges hangszerszobraival vált nemzetközi hírű művésszé.
A kiállítás címe a Naprendszer legbelső és legtitokzatosabb bolygójának, a Merkúrnak a megismerésére irányuló, évek óta tartó űrmissziót helyezi a középpontba. Az égitest tudományos kutatására tervezett űrszondát még 2018-ban indították útjára, és bolygó körüli pályára állását eredetileg 2025 végére időzítették. Hét éve halad a célja felé, hogy az űrkutatások időszakában harmadik alkalommal fotókat és adatokat kapjon az emberiség a Merkúrról.
Már az ókori sumérok, görögök, rómaiak is figyelemmel kísérték a Földről szabad szemmel látható bolygó működését, amelyet naponta kétszer, a hajnali órákban és az esti szürkületben lehet észlelni, és gyors mozgása miatt kapta a görög istenek fürgelábú hírvivője, Hermész római megfelelőjéről, Mercuriusról a nevét. A kereskedők, utazók patrónusaként ismert görög-római istenhez kapcsolódik minden olyan tevékenység, amelyhez leleményesség, ötletesség, jó rábeszélőkészség kell.
Mitológiai történetéből a későbbi századok is sokat merítettek, számos kereskedelmi cég és termék, kreativitást fejlesztő játék használja a Merkúr márkanevet.
A november 30-ig látogatható tárlat kurátora Bodonyi Emőke művészettörténész.
