Több mint hatvan éves ipolynyéki szőlőtőkék adta nedűt kóstoltak Balassagyarmaton tegnap egy rendkívüli borséta vendégei. A meghívottak számára egyértelművé vált, hogy a város környékén prémium borok készülnek, csak az erről szóló ismeretek nehezen jutnak át az Ipolyon. Mi most ezen változtatunk, itt az ipolyinfo.com oldalán.
Mindenek előtt érdemes tudni, hogy Balassagyarmat környéke szőlőkben és ezáltal borban is gazdag vidék volt néhány évszázada. Egy országszerte pusztító járvány, a tőkék gyökerét megtámadó szőlőtetű miatt halt ki majdnem teljesen a szőlészet és vele együtt a bor kultúrája. Azonban azt a helyiek is sejthetik, hogy az úgynevezett Homoki Szőlő városrész minden bizonnyal okkal kapta ezt az elnevezést. Ha a járvány után Balassagyarmaton nem is maradt semmi, a Felvidéken megpróbálták és sikerült a folytatás. Interjú következik.
Az ipolynyéki Csernus Borászat borászával és exportmenedzserével, ifjabb Csernus Károllyal állok a Palóc Múzeum skanzenjében, ahol a parasztházak között asztaloknál ülve kóstolják a boraitokat a vendégek. Szerintem mi, magyarországi magyarok nem tudjuk, hogy a jól ismert hazai borvidékeken túl is vannak magyar érdekeltségű szőlőtermő területek, borvidékek.
A Közép-szlovákiai Borrégió része Ipolynyék, de a falu már külön kiemelkedve képviselteti magát benne. Sajátos a területi fedettség: Nagykürtös környékétől Tokajig nyúlik ez a régió. Ipolynyék specifikussága a vulkanitás, ami a legkiemelkedőbb, utána van a nagykürtösi apelláció, és végül a Tornaljai. Úgy gondolom, a jövőben saját eredetvédett borok fognak mögé társulni, meghatározott szőlőfajtákkal.
Ez magától értetődő, vagy lobbizni kell érte különböző helyeken?
Nyugaton több mint száz év eredménye, hogy ez kialakult. Nálunk is szükséges ez, mert nem egészséges, hogy több mint negyven féle szőlőfajtát termesztünk egy borrégión belül.
Hogyan segít a borásznak kiemelkedni a környék vulkanikus adottsága?
Az 1895-ös nagy Magyarország bortérképen Ipolynyéket külön említik, és marhajó volt visszanézni feljegyzéseken, hogy már akkor volt zöld veltelini, fehér burgundi, chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling. És ezeket kimondottan ajánlom is, mert nagyon jót tesz ezeknek ez a talaj.
Neked melyik a legérdekesebb bor ezek közül?
Máig azt vallom, hogy a fahordókban készülnek a legszebb és a legharmonikusabb tételek. Mindig célom, hogy a harmónia és az elegancia övén mutassam meg a szőlőfajtákat, a képességeit, az adott évjárat hatásait. A battonage chardonnay ilyen értelemben a legérdekesebb bor.
Hány éves vagy?
36.
Azt mondtad az interjú előtt, hogy bő két olyan évtized van még az életedben, ami alatt csúcsra kell érni.
Hát, igen. Egy évben egyszer terem a szőlő. Évente csak egyszer tudom megmutatni, hogy milyen chardonnayt vagy zöld veltelinit tudok készíteni. Ha minden jól megy és 60 éves koromban átadom a stafétát a kislányomnak, akkor hátradőlve, felügyelőként fogok mögötte tevékenykedni. Úgyhogy, addig már csak 24 évjáratom maradt!
Ha már a jövőről beszélsz, oszd meg velünk a víziódat! Mi a Csernus Borászat jövője?
Egyrészt szeretnénk megmaradni kicsinek és exkluzívnak, hogy kevés helyen lehessünk elérhetők, de a világban annál több helyen. Tíz éven belül a legtöbb Michelin-csillagos étterem gasztronómiai élményét szeretném borainkkal gazdagítani. Nézetem szerint ez sokkal többet jelent a fogyasztóknak, mint bármilyen aranyérem egy palackon.
Ha egy Michelin-csillagos étteremben vacsorázok, és dícsérem a borodat, akkor talán az is érdekelni fog, hogy honnan származik. Talán meg is akarom nézni, ahol készült. Felkészült Ipolynyék arra, hogy akár a prémium vágyakkal érkező vendégeket fogadja?
Abszolút! Már mi is felzárkóztunk a koronavírus járvány alatt ebben a témában! Megépült a négy csillagos Vulcano Guest House, hat szobát kínálunk, prémium minőségű ételeket, paprikás csirkét felvidéki módra házi nokedlivel, vagy konfitált kacsacombot vörösboros, kékfrankossal gazdagított párolt káposzta alma chutneyval, knédlivel, ami helyi különlegesség.
Az Ipoly mentére azt mondják, hogy elmaradott, nincs lehetőség, összességében depresszív a közhangulat. Amit most mondtál, az ennek ellent mond.
A járvány előtt nagyon-nagyon pozitívak voltak a mutatók, rengeteg vendégünk volt egész Szlovákiából, Magyarországról is! Növekvő számban jöttek a csoportok, főleg a szüret idején! Sok médiacsatornán is erről beszéltek, szakmai diskurzusok, a visszatérő borkóstolások voltak középpontban. Aztán jött a covid és minden kicsit megváltozott, de nem aggódok.
Ahogy bánsz a kezedben lévő palackkal, ahogyan beszélsz a borról, az több mint munka. Milyen társaságot ad a bor neked?
Kikapcsolódási élmény, a legjobb történetek, amik velem történnek, létfontosságú, és nem utolsó sorban szakmai megnyilvánulás. Olyan, mint a művészet. Leonardo da Vinci is megfestette a Mona Lisát, minden pici részletre odafigyelt, én is hasonlóan hiszek abban, hogy a finomságoknak jelentőségük van. A természettel karöltve 5-10 éven belül én is szeretnék egy Mona Lisát! Egyébként pedig rengeteg társadalmi problémára gyógyszer a bor. Feloldja a generációk közti különbséget, az apa és fia beszélgetést megkönnyíti, egy minőségi pohár bor mellett le lehet bontani az akadályokat, és közben kulturált, mértékletes fogyasztásra nevelünk. Egy-két pohár bor mellett könnyebben felszabadulnak a nézeteltérések is és akkor könnyebb is, mert már olyankor egy nyelvet beszélünk.
Egy karnyújtásnyira vagytok Balassagyarmattól, tehát teljesen biztos, az én hiányosságom, hogy még csak ma ismerlek meg titeket. De mégis: hová viszitek ezeket a borokat, hogy hétköznap nem találkozok velük?
Egy pici butik pincészet vagyunk 25 ezer palackos termeléssel. Szűk az események sora, ahol megjelenünk. A prémium gasztronómiára összpontosítunk, Szlovákiában négy-öt csillagos szállodákban, vagy a legjobb éttermekben vagyunk jelen, Magyarországon is már dolgozunk egy Michelin-csillagos éttermekkel való együttműködés kialakítására, a közelben például a zebegényi Natura Hillt és több más hasonlót is tudok említeni.
