Nemrégiben Vanyarc-Sarlóspusztán, a Lóska Ménes Sportegyesület birtokán jártunk, ahol éppen a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság lovas szolgálatának tagjai gyakoroltak. A gyakorlást egy különleges lószimulátor is segíti.
Nógrádban a Salgótarjáni és a Balassagyarmati Rendőrkapitányságon 3-3 képzett lovas dolgozik összesen két-két lóval. Nem csak saját illetékességi területükön látnak el feladatokat, szükség esetén az egész vármegyében. A járművel nehezen megközelíthető, hegyes, dombos, erdős részeken végzett járőrtevékenységhez vagy a külterületeken lévő tanyák ellenőrzéséhez kitűnő segítség a ló, de a lovas rendőrök megjelennek a falunapokon, szüreti felvonulásokon, részt vesznek a toborzóeseményeken is. A közelmúltban megállapodás született arról, hogy a Lóska Ménes Sportegyesület a lovas rendőrök képzésében segítséget nyújt a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. A képzés egyik eszköze az 1990-ben egy balesetet szenvedett, neves zsoké rehabilitációjához kifejlesztett és azóta számos alkalommal tökéletesített angol lószimulátor. Ez lényegében egy küllemében, méreteiben és mozgásában a valódi lovakra hasonlító szerkezet, amely érzékelőivel hihetetlenül pontosan méri a lovas minden apró rezdülését, majd egy, a lóval szemben felállított képernyőn valós időben értékeli is azokat, így a szakemberek máris javíthatják a lovas mozgását.
A különleges szerkezetet Lóska Eszter lovasedző kezeli. Ő is azt mondja: a lószimulátor fantasztikus segítség a lovasok oktatásában, hibáik korrigálásában.
A Racewood szimulátorok angol gyártmányú szerkezetek. Van közöttük olyan, amely lovastusára készíthet fel versenyzőket, van köztük voltizs ló, amely a lovastorna gyakorlására lett kifejlesztve, a miénk egy díjlovaglásra alkalmas lószimulátor – mondja Lóska Eszter. – A legmagasabb nagydíjszintű idomítottsági feladatokat is ismeri. Mindenhol szenzorokkal szerelték fel, így tehát valamennyi olyan ponton, ahol a lovas érintkezik a lóval és hatással vannak a mozgására. Vagyis az ülőfelületnél, ahol a testsúlysegítségeket érzékeli, a csizmasegítségek helyén, oldalanként három-három különböző ponton, valamint méri a szársegítségek befolyását a ló nyakának oldalsó részein és a zabla helyén. Mindent jelez, értékel, a szemben lévő képernyőn megjelenít, és folyamatos visszaigazolással segíti a lovast a gyakorlás során. Az ideális helyzet az volna, hogy a lónak adott segítségeket mindenki ugyanúgy tanulja meg. Egyébként a lovaglás csak a külső szemlélő számára egyszerű „utazás”, valójában bonyolult, és a lehető legjobban összehangolt mozdulatsorokból áll. Ideális esetben ezek a mozdulatsorok pontosan ugyanolyanok, és automatikusan rögzülnek. Az összehangolt mozgás elérése, a mozgástanulás azonban hosszú folyamat. Ezt a folyamatot tudja ideális környezetben, állandó feltételekkel biztosítani egy gép. Egy élő lovon nagyon sok minden befolyásolja, hogy a tanuló, vagy az, aki a lovaglást gyakorolja, hogyan hajtja végre mindezeket, egy szimulátor viszont csak akkor hajtja végre a feladatokat, ha a lovas pontosan úgy csinál mindent, ahogyan kell. A gép nem fog alkalmazkodni, nem fogja elfogadni a lovas kisebb-nagyobb hibáit.
A szimulátor tehát segít a lovasoknak abban, hogy a lehető legjobban megtanulják az alapokat, javítsanak a hibás beidegződéseken, miközben a lovasinstruktor mindig közvetlenül mellette maradhat. A gép mindig ugyanúgy viselkedik, hiszen nincs benne az állat kiszámíthatatlansága, azonkívül fáradhatatlan partner. És hogy a lovas rendőrök számára miben nyújt legnagyobb segítséget? Erről Fekécs Ádám őrmestert, a főkapitányság lovas szolgálatának tagját kérdeztük.
– Legtöbbet abban segít, hogy minél jobb legyen a lovas ülése – kezdi. – Azaz jelzi azt, hogy a lovas jó helyen ül-e a nyeregben, megfelelő-e a testtartása, megfelelően hajtja-e végre a súlypontáthelyezéseket, jó helyen van-e a lovas lába, hogyan adja a lónak a segítségeket. Márpedig ez teszi ki a jó lovaglás kilencven százalékát. A valóságban persze minden ló egy kicsit más, másképpen kell segíteni neki, de a szimulátor csak a legjobb megoldást fogadja el. Tulajdonképpen azt szimulálja, hogy milyen egy igazán jó ló mozgása, és a rajta ülő lovasnak melyek volnának a legjobb, leghatásosabb mozdulatai. És persze nem tud megugrani, a lovas alá rúgni, nem tud megijedni, úgyhogy vele ideális körülmények között lehet gyakorolni.
Az efféle szimulátorokat világszerte számos országban használják – lovasiskolákban, felsőoktatási intézményekben, lovasterápiás központokban, még filmekben is. Több mint 50 országban immár 750 ilyen szerkezetet helyeztek üzembe. Magyarországon, információink szerint, ebből kettőt használnak, az egyiket a Lóska Ménes Sportegyesületben. A brit és a nemzetközi zsokéiskolákban alapvető eszközzé vált, és egyes országokban még a lóversenyző-képzéshez is használják, nálunk pedig a nógrádi lovas rendőrök képzését is segíti.
Fotó: Szabó Gabriella