A szektorlabdázás hazai elitje október 4–5-én a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem falai között gyűlt össze, hogy eldöntse, kié lesz a 2025-ös Országos Egyéni Bajnoki cím.
A kétnapos megmérettetés a sportág legjobbjait vonultatta fel, és izgalmakban ezúttal sem volt hiány. A Váci Forte versenyzői – Rauscher Tamás, ifj. Morvai Tamás és Szathmáry Károly – valamint a váci edzésekhez kötődő Mártonfi István és Mülek Antal is asztalhoz álltak, hogy bizonyítsák: Pest vármegye továbbra is a sportág egyik fellegvára.
A mezőnyben külön történetek bontakoztak ki. A minősítéssel nem rendelkező kategóriában rögtön házon belüli párharccal indult a nap: Mülek és Rauscher egymás ellen léptek pályára, és előbbi győzelemmel kezdte a tornát. Míg Rauscher számára ezúttal nem jött ki a lépés, Anti lendületet kapott, egészen a döntőig menetelt, ahol csak Leányvári tudta megállítani – ezzel ezüstérmet szerzett, és megmutatta, hogy komoly tényezővé nőtte ki magát a szektorlabdás mezőnyben.
A főversenyen ifj. Morvai Tamás sem sokkal maradt el a tízes döntőtől: a rájátszásban Kondor Gábortól szenvedett szoros vereséget, így a másodosztályban vigasztalódhatott. Ott azonban nem kegyelmezett senkinek, magabiztos játékkal jutott el a döntőig, ahol végül Simon Ferenc ellen alulmaradt, de szintén ezüstérmet vihetett haza.
A váci különítmény legfényesebben csillogó teljesítményét Szathmáry Károly nyújtotta, aki az alapszakaszt hibátlan mérleggel zárta. Egyedül ő tudta megnyerni az összes mérkőzését, ami egyaránt jelezte formáját és mentális erejét. A fair play szellemében még a csoportkör utolsó fordulójában sem engedett barátjának, Mártonfi Istvánnak, pedig egy döntetlennel mindketten továbbjuthattak volna. Szathmáry a sportemberi korrektséget választotta – ám ez később keserű emlék maradt.
A legjobb tíz között is remekül teljesített, öt forduló után öt győzelemmel vezette a tabellát. Ám a bajnoki cím felé vezető út a legvégén megbillent. Farkas ellen egy hajszálon múlt a győzelem, majd Lukács Viktorral szemben is milliméteres hibák döntöttek – a nyomás pedig egyre nőtt. Az utolsó két fordulóban már minden apró mozdulatnak súlya volt: Fülöp ellen döntetlent ért el, ami ugyan elég volt az egy pontos előny megőrzéséhez, de a sors végül nem kegyelmezett.
A zárómeccsen Kondor Gábor védelme ellen Szathmáry többször is közel járt az aranyat érő gólhoz, ám a labda rendre a felezővonalon akadt el. Másodpercekkel a sípszó előtt újabb támadást indított, de az idő lejárt, mire a lövés elhagyta a kapuját. A bajnoki cím elúszott – Szathmáry Károly veretlenül lett második.
Bár a sportágban ritkán látható, hogy valaki vereség nélkül maradjon le a dobogó legfelső fokáról, Szathmáry teljesítménye így is történelmi marad. Eredményével tovább növelte előnyét a ranglistán, és 654 pontjával magabiztosan vezeti a tabellát az őt üldöző, 635 pontos Fülöp előtt. Az ezüstérem egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag behozhatatlan előnyre tett szert az Év Játékosa címért folyó pontversenyben.
Fotó: vacigombfoci.hu