Idén augusztus 20-a alkalmából a „Népművészet Mestere” díjjal tüntették ki Egri Istvánt, a palóc fafaragás kiemelkedő alakját. A Földesen született, majd Budapesten távközlési műszerész végzettséget szerző mester immár hatvan éve él és alkot Balassagyarmaton, ahol a helyi közösség és a népművészet rajongói is tisztelettel figyelik munkásságát.
Egri István élete a véletlenek és a szenvedély találkozásáról szól. A 1960-as években a munkája vitte őt Palócország fővárosába, Balassagyarmatra, ahol feleségével ismerkedett meg. Katonai szolgálata során Lillafüreden találkozott először a fafaragással: egy seprűnyél végére véletlenül faragott kis anyókát egy tiszt meglátta, és bemutatta egy amatőr népművésznek, aki támogatta a fejlődését, szerszámokkal és anyaggal segítve a kezdeti alkotásokat.
Hazatérve Egri a helyi művelődési házban szakkört vezetett, majd országos táborokban is részt vett, ahol hamarosan elnyerte a „népművészet ifjú mestere” címet. Eleinte domború faragásokkal kísérletezett, de egy muzeológus útmutatására ráébredt, hogy igazi küldetése a palóc áttört faragásokban rejlik. Azóta is ezt a stílust műveli, tanítványainak pedig csak ezt a különleges technikát adja át.
Amikor elkészítettem két-három ilyen munkát, egy muzeológussal megismerkedtem… rájöttem, hogy ez egy egészen más világ, másként kell a mintákat kialakítani. Az áttört faragást azóta is én végzem, és aki hozzám járt tanulni, annak én csak az áttört palóc faragást tanítottam
– idézi vissza Egri István.
Az elmúlt évtizedek alatt 16 tábort vezetett, különböző korosztályoknak, Balassagyarmat és a megye más településein. Ezek a táborok nem csupán technikai képzések voltak, hanem a palóc kultúra és hagyomány élő közvetítését is szolgálták.
Egri István munkái nem csak hazai, hanem nemzetközi megrendelőknél is megtalálhatók: amerikai diófából készült bútorait például egy bécsi étterem rendelte, a darabok egy része pedig a mester saját nappaliját díszíti.
Nagyon sokáig tartott, kézzel fűrészeltem ki, 4 lóca, 16 szék, 4 fogas, tálalószekrénynek az ajtaja… több mint fél évig dolgoztam rajta, és nagy sikere lett
– mesélte a mester.
Tanítványai között olyan neves alkotók szerepelnek, mint a Kossuth-díjas szobrász Párkányi Raab Péter vagy a népművészet mestere, Sasvári János fafaragó. Az utóbbi években a „Lélekfa a palóc értékek mentén” alapítvány biztosít lehetőséget fiataloknak, hogy megtanulhassák az áttört palóc faragás egyedi technikáját. Egri szerint a faragás titka a részletekben rejlik:
Szem előtt kell tartani azt, hogy a leveleknek csatlakozni kell egymáshoz, hogy ne törjön ki sehol, ne törjön el sehol.
Műhelyében a mester még ma is minden nap dolgozik. A modern fűrészgéppel kezdett munkát kézzel csiszolja és faragja ki a részleteket, így kombinálja a hagyományos technikát a mai eszközökkel. Alkotásai főként a pásztorélet jeleneteit, a mindennapok munkafolyamatait és a vallás világát ábrázolják. Életművének egy része Balassagyarmaton a Palóc Múzeumban látható, ahol az érdeklődők közelről is megcsodálhatják az áttört palóc fafaragás egyedülálló szépségét.
Egri István életműve a hagyományok iránti tisztelet, a kreativitás és a kézművesség szeretetének példája. Hat évtizede őrzi és adja tovább a palóc kultúra értékeit, inspirálva ezzel új generációkat, akik a mester útját követve szeretnék megőrizni ezt a páratlan művészeti örökséget.
Fotó: Almási Martina