A következő időszakban ezer kilométer vasúti pálya felújítása kezdődhet el, az ehhez szükséges forrás maradéktalanul rendelkezésre áll – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter meghallgatásán kedden az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában.
Az építési és közlekedési miniszter ismertette, hogy a vasút teljes belföldi hossza 8 ezer kilométer, a használt szakaszoké 6 ezer kilométer. 2010 óta 103 projekt valósult meg, vasútépítésre 2091 milliárd forint jutott, ebből 1800 kilométer újulhatott meg mostanáig.
Közölte, hogy a Magyarországnak jutó közlekedési források felfüggesztett 55 százalékát részben pótolja az Európai Beruházási Bank hitele kedvező kamattal, de a visszatartott összeg is meg fog érkezni.
A tárcavezető jelentős eredménynek nevezte, hogy a vasút menetrendtartó képessége 80 százalék körülire javult, törvény rögzíti az utazási szolgáltatás minimumát, továbbá 2022 óta évi 600 millióról 1,2 milliárdra nőtt a közösségi közlekedésben az utazások száma.
Ezzel a növekedéssel a MÁV Csoport egymaga teljesítette az egész ország kibocsátáscsökkentési kötelezettségét, miközben az EU-tagállamok közül az 5. legolcsóbb közlekedési szolgáltatást kínálja – mutatott rá. Lázár János úgy látja, hogy a magyar vasút több évtizedes lejtmenet után fejlődési pályára állt, és ennek a következő években már érezhető eredményei lesznek.
A miniszter elmondta, hogy a belföldi úthálózatból 31 ezer kilométert kezel az állam, a folyamatban lévő 305 útépítés összértéke bruttó 1327 milliárd forint, a 2010 óta elköltött összeg csaknem 5 ezer milliárd forint.
A megkezdett vagy tervbe vett beruházások közül kiemelte többek közt az M44 folytatását Nagyszalonta irányába, a Szatmárnémetivel kapcsolatot létesítő M49-es építését, a budapesti repülőtérre vezető szakaszt és a mohácsi Duna-hidat.
Gyorsforgalmi összeköttetésre már csak 3 megyei jogú város vár a 25-ből. Míg 2010-ben 3, most 11 autópálya éri el az országhatárt, aminek gazdaságilag nagy a jelentősége, mert az évi mintegy 880 milliárd forint autópálya-bevétel többségét a nemzetközi teherfuvarozók fizetik.
Magyarország stratégiai előnyhöz és befolyáshoz jut, ha itt vezetnek át az összeköttetések nyugatra, emellett a belföldi térségek GDP-termelő képessége is a többszörösére nőhet. Útfelújításokra a továbbiakban is jelentős összegek kellenek majd, ezek elmaradása komoly gazdasági károkkal járhat – hangsúlyozta a miniszter.
Szólt arról is, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) 1930 munkavállalót foglalkoztat, a felügyeletébe tartozó 27 állami vállalat 61 ezret, ebből 49 ezren a közlekedésben dolgoznak.
A tárca 2025-ben 1700 milliárd forinttal, a vállalatok 2 ezer milliárd forinttal gazdálkodtak. Az ÉKM jelenleg 566 beruházásért felel összesen 3056 milliárd forint értékben. A majdnem 5500 milliárd forint összértékű, korábban felfüggesztett beruházásból az újraindítottak összege már megközelíti a 3300 milliárd forintot. A megrendelt beruházási tervek összértéke 553 milliárd forint.
Tervezéssel, közbeszerzéssel együtt egy vasúti pálya megépítése körülbelül 8 évig, egy autópálya megépítése 6 évig tart, a beruházáspolitika tehát kormányzati ciklusokon átívelő feladat. A minisztérium a beruházásaival új lehetőségeket teremt a magyar vállalkozások számára, és arra törekszik, hogy Magyarország az infrastruktúra minőségét és a szolgáltatások színvonalát tekintve egyaránt fejlődjön – fogalmazott.,
Lázár János a bizottsági tagok kérdéseire válaszolva sajnálatosnak nevezte a főváros anyagi helyzete körül kialakult vitát. Véleménye szerint minden itt élő azzal járna a legjobban, ha meglenne a szándék az együttműködésre, a kormány pedig – tette hozzá – kifizeti a szerződésben vállalt tartozásait.
A tárcavezető tart attól, hogy vasúti és közúti fejlesztésekre a következő uniós finanszírozási ciklusból már nem lesznek források, hacsak nem sikerül ezeket legalább részben katonai beruházásokká minősíteni, mert akkor az EU rendelkezése alapján ezeket lehet költségvetésen kívüli eszközökből finanszírozni.
A következő években nem lát arra sem esélyt, hogy a MÁV a saját költségvetéséből a nagy pályaudvarokat teljes egészében maga újítsa föl, de szerinte erre nincs is szükség, mert a nagy forgalmú vasúti épületek vasúti célokra nem használt részei Európa-szerte másutt is bevásárlóközpontokként, üzleti résztvevők közreműködésével üzemelnek.
A meghallgatást követő sajtótájékoztatón a miniszter kitért a múlt heti moszkvai tárgyalásra is. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tudja belátható időn belül nélkülözni az orosz gázt, amely legalább 25-30 százalék árelőnyt jelent, a magyar háztartások pedig a harmadát-negyedét fizetik energiáért annak, amit a környező államokban kell.
Hozzátette emellett, hogy a 2026-os választás tétje egyszerű, „vagy úgy lesz, ahogy 2010 előtt volt, vagy úgy lesz, ahogy azóta van”. A Tisza Párt programja alapján a tárcavezető úgy látja, hogy kormányra kerülve a mostani ellenzék a családtámogatásokat vagy az alacsony adókulcsokat lépésről lépésre megszüntetné.