A világbajnokság csoportkörében Irán ellen bemutatkozó Bukovszky Anna kilenc védéssel robbant be a nemzetközi mezőnybe, és teljesítményével joggal hívta fel magára a figyelmet. A 21 éves, balassagyarmati születésű kapus higgadt, érett játékával sokakat meggyőzött arról, hogy a magyar női kézilabda-válogatott következő nagy reménysége érkezett meg a világ színpadára. Mindezek után különösen meglepő volt, hogy a Románia elleni kulcsfontosságú középdöntős meccs keretébe már nem került be.
A magyar együttes 34–29-re győzte le ősi riválisát, ezzel létfontosságú két pontot szerzett, mégis sokakban ott motoszkált a kérdés: hogyan fordulhatott elő, hogy az Irán ellen magabiztosan teljesítő, önbizalmat sugárzó Bukovszky Anna ezúttal csak a lelátóról figyelhette a társakat?
Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány a találkozó előtt kényszerű cserét hajtott végre: az Irán ellen megsérült Grosch Vivient Kovács Anett váltotta, a meccskeretből pedig Anna mellett Szmolek Appollónia maradt ki. A szakmai döntés mögött nyilvánvaló taktikai megfontolások húzódtak: a román válogatott erősségeit ismerve Golovin rutinosabb kapuspáros mellett tette le a voksát. Janurik Kinga és Szemerey Zsófi valóban sokat tett azért, hogy a magyarok megőrizzék előnyüket a hullámzó első félidőben és a feszült hajrában, de Anna neve így is hiányzott a jegyzőkönyvből.
Pedig a románok elleni összecsapás tempója, hangulata és súlya tökéletes terep lett volna arra, hogy a balassagyarmati tehetség újabb bizonyítási lehetőséget kapjon. A magyar szurkolói zóna már a bevonulásnál felrobbant a „Hajrá, magyarok!” rigmustól, a meccs kezdeti perceit pedig Szemerey Zsófi remek védései alapozták meg. A román csapat azonban hamar megmutatta, miért tekint rá mindenki komoly kihívóként: Grozav hét gólja, a masszív beállós Ostase és az ismerős arc, Elghaoui Asma is bizonyította, hogy a rivális nem véletlenül jutott a középdöntőbe.
A magyar válogatott támadójátékában ezúttal Kuczora Csenge és Klujber Katrin vitte a prímet, de a védekezés olykor megingott, és az első félidő végén kettős emberhátrányt is túl kellett élni. A fordulás után Janurik Kinga érkezett a kapuba, és bár a románok többször is felzárkóztak mínusz kettőre, a csapat végül erőt, ritmust és higgadtságot talált a hajrában.
A magyar válogatott győzelme értékes és rendkívül fontos lépés a negyeddöntő felé, de a siker árnyékában ismét előkerült egy új kérdés: mikor láthatjuk újra a vb-n Bukovszky Annát? A balassagyarmati kapus nem hibázott, nem sérült, nem vallott kudarcot – egyszerűen most másra esett a szakmai döntés. De az, ahogyan Irán ellen állt a kapuban, ahogyan beszélt a bemutatkozása utáni órákban, és ahogyan csillogott a szeme a padon ülve is, azt üzeni: készen áll. Nem csupán arra, hogy lehetőséget kapjon, hanem arra, hogy éljen is vele.
A magyar válogatott pénteken Japán, majd vasárnap Dánia ellen folytatja. A meccsek tétje óriási: a legjobb nyolc közé jutás múlhat rajtuk. És bár a kapitány taktikája meccsről meccsre változhat, Bukovszky Anna neve a szurkolók fejében már végleg beégett.
Egy biztos: ha újra ott lesz a keretben, lesz miért figyelni rá. Mert az iráni meccsen kiderült, hogy a balassagyarmati tehetség nem ígéret – hanem valós erő, akire a jövő nagy pillanatai is épülhetnek.