Súlyos pszichés károkat okozhatnak az áldozatokban a közösségimédia-felületeken időről időre felbukkanó veszélyes trendek, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakértői figyelemmel kísérnek. Ezúttal a Lengyelországból indult, és a fiatalok körében gyorsan elterjedt „Szon Patrol” TikTok-trendet tanulmányozták – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-t.
Mint írták: a Szon Patrol lényege, hogy kamasz fiúk önjelölt „erkölcsrendészekként„, szerintük kihívóan öltözködő lányokról készítenek felvételeket nyilvános helyeken, a tartalmakat a szereplők engedélye nélkül közzéteszik, és a videók alatti kommentekben a testüket és az öltözködésüket becsmérelve megszégyenítik őket. Eddig több mint 12 ezer efféle videó jelent már meg különböző online felületeken.
Az NMHH szakértői szerint fontos, hogy a szülők és a pedagógusok rendszeresen beszélgessenek a gyerekekkel az online bántalmazásról
– hívták fel a figyelmet.
A „Szon Patrol” TikTok-trendet a „patrol” (járőr) és a „szon” (a prostitúcióra utaló lengyel sértés egyszerűsített formája) szavak alapján nevezték el. A trágár szó rövidítésével a posztolók a közösségimédia-felületek obszcén kifejezéseket szűrő algoritmusait próbálják kikerülni. A lengyel sajtóban kiemelik, hogy a felvételeket nem egy szervezett vallási vagy politikai közösség tagjai készítik, hanem csupán kamasz csoportok, amelyek az „erkölcsvédelmet” használják fel arra, hogy igazolják a kortársaik megalázására épített tartalmaikat.
Lengyelországban a jelenség komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről. A trend kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a „Szon Patrol„-t a lengyel nyilvánosság döntő része egyértelműen elítéli. Nem elhanyagolható a nemi diszkrimináció kérdése sem: a trend kifejezetten a lányokat célozza, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy a fiúk „felügyelhetik” a viselkedésüket. Ez nemcsak gyermekjogi értelemben, hanem társadalmi szinten is súlyos következményekkel járhat.
Az NMHH azt írja: a sárga láthatósági mellényt viselő, tartalomgyártó fiatal „járőrök” motivációja a szakértők szerint többrétű: a trend mögött egyszerre lehet jelen kamaszkori frusztráció, a csoporthoz tartozás vágya, a „lájkvadászat” és befolyásolhatják őket a női testet erősen kontrolláló társadalmi minták is.
Felhívják a figyelmet, hogy bár ez a „TikTok-őrület” Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalokat is érintheti, hiszen nálunk is ugyanazok a legnépszerűbb online felületek. A jelenség olyan problémákra mutat rá, amelyek itthon is előfordulnak a fiatalok között, azonban általában nem öltenek ilyen látványosan szervezett formát. A magyar iskolákban is elterjedt, hogy lányokról, a testüket hangsúlyosan ábrázoló, számukra kényelmetlen helyzetet bemutató fotókat töltenek fel társaik az osztálycsoportokba. A felvételek mellé gúnyos és megalázó kommenteket írnak. A titokban készített képek és videók, a testre irányuló megszégyenítések mind az online bántalmazás formái – emelték ki.
A zaklatást átélő fiatalok gyakran számolnak be szorongásról és félelemről, különösen, ha a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a róluk készült felvételek. Gyakran még iskolába sem tudnak járni, ugyanis a nyilvános megaláztatás hosszú távon depresszióhoz, elszigetelődéshez és kapcsolati nehézségekhez vezethet.
Hozzátették: az érintetteknek az emberi méltóságukon túl a magánélethez és személyes adataik védelméhez kapcsolódó jogaik is sérülhetnek, ha képmásukat hozzájárulás nélkül hozzák nyilvánosságra.
Az NMHH szakértői arra figyelmeztetnek: több szereplő felelőssége, hogy a fiatalok ne váljanak káros trendek kiszolgáltatott áldozataivá. A szülők elsődleges feladata, hogy figyelemmel kísérjék gyermekeik online jelenlétét, és nyíltan beszélgessenek velük az internet veszélyeiről. Fontos, hogy a gyerekek tudják: ha zaklatás vagy megszégyenítés éri őket, bizalommal fordulhatnak a szüleikhez. A pedagógusoknak szintén kiemelt szerepük van: az iskolában fontos felismerni annak jeleit, ha egy diák áldozattá válik. Érdemes a gyermekekkel rendszeresen beszélgetni arról, hogy mi számít online bántalmazásnak, és hogyan lehet ellene fellépni.
A káros és gyakran jogellenes online jelenségek kapcsán a hatóságoknak és a szakmai szervezeteknek – így az NMHH-nak is – kiemelt feladata a figyelemfelhívás és a megelőzés. Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) kötelezi a nagy online platformokat – például a közösségimédia-oldalak szolgáltatóit és a videómegosztókat – arra, hogy hatékony intézkedéseket tegyenek a jogellenes tartalmak eltávolítása és a kiskorúak fokozott védelme érdekében.
A gyermekeknek fontos tudniuk, hogy joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat vagy a biztonságukat. A fiataloknak azt is tudatosítaniuk kell, hogy nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja, megszégyeníti vagy bántja őket az online térben – emelte ki a hatóság.