Mint arról korábban beszámoltunk, Nógrád vármegyébe minden eddiginél nagyobb turisztikai fejlesztési hullám előtt áll. A „Börzsönyt és Ipolyt mindenkinek!” program keretében 3 milliárd forintos forrás jut a térség attrakcióinak megújítására, amelyről még októberben beszélt Szokolyán Vitályos Eszter kormányszóvivő és országgyűlési képviselő. A projekt szakmai irányítását az Aktív Magyarország Nonprofit Kft. végzi, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságától az Ipoly Erdő Zrt.-ig számos szervezet működik együtt, hogy egyszerre szolgálják a természetvédelmi elvárásokat és a helyi közösségek érdekeit.
A program azonban ennél is szélesebb körű fejlesztéseket hozhat. Balla Mihály országgyűlési képviselő közösségi oldalán arról számolt be, hogy összességében több mint 5 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg a térségben. Ennek egyik kiemelt eleme a Diósjenői Erdei Szabadidőpark megújulása, amely új lendületet adhat a Börzsöny kapujának számító település turizmusának.
A kormányzati szereplők több más fejlesztésre is ígéretet tettek: a nagyoroszi turistaház korszerűsítésére, a lovas és kerékpáros útvonalak bővítésére, a felsőpetényi Almásy-kastély felújítására, de szó van a Palóc Ring további bővítéséről és a szécsényi Robinson Szigetek fejlesztéséről is.
A beruházási hullám azonban korántsem aratott osztatlan sikert a vármegyében.
„Megint nem oda jutott, ahová kellett volna” – reagált a Mi Hazánk frakcióvezetője
A fejlesztési csomag kapcsán közleményt adott ki Dócsné Sávolyi Henriett, a Mi Hazánk Mozgalom vármegyei frakcióvezetője, aki élesen bírálta a forráselosztás módját. Mint fogalmazott:
Örömteli hír, hogy vármegyénk nyugati fele több mint ötmilliárd forintot kap turisztikai attrakciók fejlesztésére, a gond csak az, hogy ebből az összegből oda megint nem jutott, ahová elsőként kellett volna.
A politikus felidézte: a Nógrád Vármegyei Közgyűlés 2019-ben – a Mi Hazánk javaslatára – a Cserhát Natúrpark területét jelölte ki a vármegye egyetlen kiemelt turisztikai övezeteként. A most bejelentett fejlesztések azonban ezt a területet ismét teljesen érintetlenül hagyták.
Dócsné szerint a döntés különösen érthetetlen, hiszen a Cserhát bővelkedik olyan örökségi és ökoturisztikai értékekben, amelyek bemutatása és fejlesztése régóta szakmai konszenzus tárgya.
Úgy látszik, hogy sajnos most sem a szakmai szempontok, vagy a Közgyűlés által meghatározott fejlesztési irány volt a mérvadó, hanem sokkal inkább a saját holdudvar tovább gyarapítása.
– írta.
Itt egy tájegység átfogó fejlesztéséről lehetne beszélni, szinkronban a Natúrpark céljaival: a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésével és bemutatásával. A palóc kultúra, a hagyományos tájhasználat és a térség épített öröksége mind-mind olyan alapok, amelyekre komoly turisztikai fejlesztések épülhetnének.
A frakcióvezető szerint a döntéshozók „megint nem láttak túl a sajátjaik kinyújtott kezeinél”, és éppen azt a térséget hagyták ki a lehetőségekből, amelyet a megye fejlesztési koncepciója első helyen jelölt meg.
Miközben a Börzsöny és Ipoly térsége történelmi léptékű forrásokhoz jut, a Cserhát Natúrpark – Nógrád kijelölt kiemelt turisztikai övezete – ismét kimaradt a fejlesztésekből. A megyei politikai szereplők optimista nyilatkozatai mellett Dócsné Sávolyi Henriett kritikája arra mutat rá: a beruházások elosztása továbbra is komoly vitákat gerjeszt, és felveti a kérdést, valóban a szakmai prioritások szerint alakul-e a vármegye turisztikai jövője.