A Belügyminisztérium közzétette a legfrissebb népességi statisztikát, amely a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján készült. A 2024-es év januárjában még 9 millió 765 ezer 254 fő élt Magyarországon, ám 2025 januárjára ez a szám 9 millió 721 ezer 685 főre csökkent. Az adatok alapján az országban a lakosságszám csökkenése figyelhető meg, de Pest vármegyében kivétel mutatkozik: itt nemhogy csökkent volna a népesség, hanem növekedett is.
A legnagyobb növekedés a váci településen figyelhető meg. Míg 2024 januárjában 33 657 fő élt Vácon, idén januárra 34 666 főre nőtt a lakosság száma. De nem csupán Vácon tapasztalható a növekedés: Őrbottyánban 8269 főről 8419 főre, Vácrátóton 2494 főről 2660 főre, Verőcén pedig 4080 főről 4091 főre nőtt a lakcímnyilvántartásba bejegyzett személyek száma.
Bár több településen is emelkedett a lakosságszám, néhány településen minimális csökkenés is megfigyelhető. Nagymaroson 5173 főről 5139 főre, Szobon 2596 főről 2581 főre, míg Szokolyán 1971 főről 1941 főre csökkent a népesség egy év alatt.
A természetes népességfogyás az ország egész területén megfigyelhető, ugyanis minden megyében elmaradt a születések száma a halálozásokétól. A legkisebb természetes fogyást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték, 2,6 ezrelékkel. Pest megye 2,9 ezrelékes mutatóval alig maradt el ettől. Ezzel szemben Békés megyében a legnagyobb mértékű, 9,5 ezrelékes népességcsökkenést regisztrálták, és Zalában, valamint Somogyban is 8 ezrelék feletti értékek jellemzőek.
A népesség csökkenésének okai komplexek, és több tényező együttes hatásaként jelennek meg, beleértve a csökkenő születésszámot és a növekvő halálozást, de a regionális eltérések is figyelembe vehetők. A statisztikai adatok tükrében fontos kérdés, hogy a jövőben hogyan alakulnak a migrációs trendek, és milyen intézkedésekkel lehetne mérsékelni a népességfogyás mértékét, különösen a kevésbé dinamikusan fejlődő területeken.
