Felháborodtak a helyi lakosok, mert a közmeghallgatáson a polgármester túl hosszan számolt be a településért végzett éves munkáról. Nem tudtak megegyezni abban, hogy mekkora terjedelmű legyen a vezetői beszéd, ezért nagyjából egy órányi monológ után elvették a szót Ferenczy Ernőtől. Kiderült, hogy a probléma ennél mélyebben van.
Az önkormányzatok éves kötelezettsége úgynevezett közmeghallgatás szervezése, amely során bárki bármit elmondhat, kérdezhet a települések választott vezetőitől. Az ilyen események azért különösen fontosak, mert ezzel szemben az önkormányzati ülések általánosan nyíltak, azokon részt vehetnek a helyben lakók, de azokhoz senki sem szólhat hozzá a választott képviselőkön kívül.
Zebegényben a polgármester a törvény szerinti kötelezettségét akarta teljesíteni november 28-án azzal, hogy alapos felkészülést követően hozzákezdett a faluért végzett munka részleteit bemutatni. A beszámolóhoz projektort is használt, kivetített ábrákat, grafikonokat, összesen 15 oldalas dokumentumot hozott magával. Az asztalnál mellette ültek az önkormányzat további képviselői is.
Ferenczy Ernő láthatólag részletekbe ment és nem csak az elvégzett munkáról, hanem az igénybe vehető támogatási lehetőségekről és a tervekről is beszélt. Például így derült ki az is, hogy a helyi civil szervezetek számára tavaly óta ismét működik egy több millió forintos felosztható pályázati alap, az egyenként elnyerhető pénzösszeg 500-500 ezer forint lehet.
Az eseményen megjelent lakókat nem a támogatási lehetőségek fűtötték, még csak nem is az, hogy a falu több mint 1000 millió forintból gazdálkodik évente, és folyamatosan növekszik a bevétel, hanem a hozzászólásokra vártak. Ferenczy nagyjából egy órán át beszélt már, amikor többen türelmetlenül szóltak közbe azt firtatva, hogy túl részletes a beszámoló. A polgármester viszont azzal reagált, hogy neki ez a kötelezettsége.
Na, mi legyen? Beszámoljak vagy nem? Folytathatom?
– kérdezte az egyre türelmetlenebb hallgatóságot a polgármester.
Nem!
– szinte egybehangzóan kiáltottak fel a megjelent zebegényiek.
Köszönöm szépen, végig fogják hallgatni a beszámolót, ez a törvény!
– vágott vissza Ferenczy Ernő. Majd a közmeghallgatás műfajától eltérően, de demokratikus eszközzel mégis hallgatott a megjelentekre és szavazásra bocsátotta a kérdést. A helyiek pedig úgy döntöttek, hogy nem akarják tovább hallgatni a beszámolást.
A technikai részletekhez képest nyilvánvalóan érdekesebb maga az a téma, amely miatt mára a békétlenség uralkodik a faluban. Az önkormányzat tagjaitól indult ki és tovagyűrűzött a feszültség azért, mert a testület máig törvénytelenül működik, az új grémium hivatalba lépése után egy évvel sem tudott alpolgármester választani. Törvény szerint a polgármester joga az alpolgármester-jelölt javasolása, és ahányszor sikertelen a döntés, annyiszor javasol újra, akár ugyanazt a személyt. Az eset teljesen azonos a Nógrád vármegyei Rétság városában tapasztalható állapottal, ahol Zebegénnyel megegyezően döntésképtelen az önkormányzat. A feszültség jelei már ott is tapasztalhatók, mert az egyik képviselő „levesbe valónak” titulálta a polgármester által alpolgármesteri tisztségre javasolt, szerinte már túl idős jelöltet.
Zebegényben nem az ételfőzés hasonlatával élt az egyik önkormányzati képviselő, amikor el kellett magyarázni a helyzet lényegét. Krebsz Gábor szerint
Batki László nem zebegényi, nem lokálpatrióta, közigazgatási gyakorlata nincs. Elég ez a három indok?
– tette fel a költőinek szánt kérdést a hallgatóságnak az önkormányzati képviselő, aki tömören világított rá a lényegre. Hozzátette: szerinte meg sem választották őt az emberek, csak azért lehet ma képviselő, mert Ferenczyt polgármesterré is megválasztották, aki nem tölthette be együttesen a képviselőséget is, így a helyére jutott be.
A furcsa érvelés ellenére tehát Batki jogszerűen ül az önkormányzati testületben. Amikor erre figyelmeztették Krebszt a közönség soraiból, Krebsz már úgy reflektált: Batki a legkisebb lakossági támogatottságot érte el.
Ez valóban tény, és Rétságon is hasonlóan érvelnek, hozzátéve, hogy lényegében „szokásjog” alapon az válhat alpolgármesterré, aki a legtöbb szavazatot kapta képviselőként. Csakhogy a jogszabály a polgármester jogává tette az alpolgármester jelölését, vagyis nem kell mérlegelni, ki hány szavazatot kapott. A jog nem rendelkezik további kötelezésről, a döntés a testületé, így annak ellenkezése hosszú időre patthelyzetet eredményez, és törvénytelenséget.
Közben az is kiderült, hogy a zebegényiek egy része rosszallóan nézi ezt a helyzetet, egyrészt kedvezőtlen hírek jelennek meg róluk a médiában, ugyanakkor erre rászolgálnak a képviselők, mert olajat öntenek a tűzre az egymást gyalázó internetes fórumbejegyzésekkel is. Az egyik hozzászóló szerint a legutóbbi önkormányzati választás eredménye így hiába volt megtámadhatatlan, a képviselők és a polgármester egymásra lőnek folyamatosan, mert képtelenek közös munkára.
Krebsz kimondta: Hajnal Pétert (György Réka után a második legtöbb szavazatot kapott képviselőt – a szerk.) javasolná alpolgármesterré választani. Hajnal azonnal reagált és bejelentette: neki ez nem fontos, és valójában az alpolgármesteri szerep sem annyira lényeges, mint hiszi bárki, az emiatt indított hivatalos eljárás folyamatban van, érdemben nem befolyásolja a napi feladatokat.
Végül a polgármester a kérdésfeltevések alapján vissza-vissza tudott térni a beszámolójára és további, közéleti témákat is meg tudtak tárgyalni a csaknem 3 órányi közmeghallgatás során.