Ausztrália történelmi döntést hozott a héten: a világon elsőként teljes tilalmat vezetett be a 16 év alattiak közösségimédia-használatára. A lépés Anthony Albanese miniszterelnök kormánya szerint elsősorban a fiatalok mentális egészségének védelmét szolgálja, és azt a célt hivatott elérni, hogy a gyerekek ne a képernyők „végtelen pörgetésében” töltsék mindennapjaikat, hanem visszakapják a „normális gyermekkort”.
A szabályozás értelmében a tizenhat éven aluliak a jövőben nem rendelkezhetnek saját fiókkal az olyan nagy platformokon, mint az Instagram, a TikTok, a Snapchat, a Facebook vagy a YouTube. A szolgáltatóknak egy évük volt az életkor-ellenőrzés bevezetésére, a szabálysértéseket pedig komoly pénzbüntetés követheti, miközben bizonyos kommunikációs csatornák, például az e-mail, a WhatsApp vagy az online oktatási felületek továbbra is elérhetők maradnak számukra.
A döntés nem maradt kritika nélkül: a bírálók szerint a tilalom túlzottan szigorú, és nem veszi figyelembe, hogy a tinédzserek várhatóan olyan kisebb, kevésbé ellenőrzött platformokra vándorolnak át, ahol a biztonsági kockázatok valójában még nagyobbak lehetnek. Albanese ugyan elismerte, hogy a törvény „nem tökéletes”, mégis úgy véli, életet menthet.
Ausztrália lépése éles kontrasztba kerül a jelenlegi európai gyakorlattal, ahol a közösségi média használatának alsó korhatára többségében 13 év, a GDPR alapján. Bár tagállamonként eltérések vannak – a határ 13 és 16 év között mozoghat –, az Európai Unió eddig nem törekedett egységesítésre. Ez azonban változóban van: az Európai Parlament 2025 novemberében határozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy új, egységes, 16 éves korhatár bevezetésére. A javaslat szerint a 13 és 16 év közöttiek csak szülői engedéllyel lehetnének jelen a közösségi médiában, ami már közelebb áll az ausztrál gondolatmenethez, de még így is jóval enyhébb annál.
Az uniós intézményekben egyre erősebb a politikai szándék a kiskorúak védelmének növelésére. Néhány tagállam már saját úton szigorít: Dánia például 15 év alattiaknak tiltja a közösségi média használatát. A kontinens tehát láthatóan hasonló problémákkal küzd, mint Ausztrália, ám az alkalmazott eszközök jóval óvatosabbak, inkább szabályozásról, mintsem tiltásról szólnak.
A kérdés most az, hogy Európának is szüksége lenne-e egy ausztrál típusú, radikális tilalomra. A jelenlegi uniós javaslat kompromisszumos megoldás: egyszerre igyekszik védeni a gyerekeket és megőrizni a fiatalok digitális kompetenciáinak fejlődését, valamint a platformokhoz való hozzáférést. Ausztrália lépése viszont abból a feltevésből indul ki, hogy a veszélyek súlyosabbak, mint a lehetséges előnyök, ezért a teljes tiltás az egyetlen érdemi beavatkozás.
Hogy Európa végül melyik úton indul el, az a következő hónapok politikai vitáitól függ. Az viszont biztos, hogy Ausztrália nemcsak példát mutatott, hanem nyomást is gyakorolt a világra: a digitális tér szabályozása a következő évek egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdésévé válik. Európában most azt kell eldönteni, hogy a szigorítás elegendő lesz-e a kockázatok kezelésére, vagy valóban eljött az idő egy radikálisabb, ausztrál mintájú korhatár-politikára.