Szorosan összefonódnak az újévi hagyományok a karácsonyi ünnepkörrel Palócföldön, ezért is nevezik az év első napját „kis karácsonynak” – mondta el a Megafon rádiónak Limbacher Gábor néprajzkutató. A szakember szerint az újévi szokások célja ugyanaz, mint karácsonykor: az elkövetkező esztendő boldogságának, egészségének és sikerének elősegítése.
Limbacher Gábor ismertetése szerint számos hagyomány erre az ősi hitre épül. Ilyen például az újévi jókívánságok rendje, amelynek Palócföldön külön jelentőséget tulajdonítottak. Nem mindegy ugyanis, ki mondja el elsőként a jókívánságot az új esztendőben. A néphit szerint – Jézus Krisztus születéséből fakadóan – elsőként egy férfinak kell köszöntenie, mert csak így válik a kívánság „foganatossá”. Ezt követően természetesen a nők is jókívánságokat mondhatnak, ám a sorrendnek meghatározó szerepe van.
Az újévhez kapcsolódó gasztronómiai szokások szintén a szerencse bevonzását szolgálják. A legismertebb hagyomány a szárnyasok fogyasztásának tilalma, mivel a hiedelem szerint „elkaparják” a szerencsét. Ezzel szemben a disznóhús kifejezetten ajánlott az ünnepi asztalon, hiszen a sertés „kitúrja” a szerencsét az új esztendőben.
A palóc hagyományvilágban az is fontos szabály, hogy újév napján nem szabad kölcsönadni vagy kiadni semmit a házból, mert azzal együtt a szerencse is eltávozhat. A néprajzkutató hangsúlyozta: az év első napjának cselekedetei különös jelentőséggel bírnak, hiszen a hit szerint ezek hatással vannak az egész esztendőre.
A szokások nagy részét ezért is foglaljuk össze úgy, hogy kis karácsony, nagy karácsony. Az újév ugyanúgy a jövő esztendő sikerét, boldogságát és egészségét hivatott megalapozni, mint a karácsony. A jókívánság, a jó cselekedet és az egymás iránti figyelem ilyenkor különösen fontos
– fogalmazott Limbacher Gábor.
A néphit üzenete ma is aktuális: az új év kezdetén tanúsított viselkedés, a jó szándék és az egymás iránti odafigyelés nemcsak hagyomány, hanem közösségformáló erő is, amely meghatározhatja az előttünk álló hónapokat.