Mintegy hárommilliárd forintot kapnak fejlesztések megvalósítására az agrárszakképzési centrumok – mondta az agrárminiszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán.

Nagy István az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt, az a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek lehetnek az ágazatban.
Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek – jelentette ki a tárcavezető.
A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert – szavai szerint – mit sem ér a technológia, ha nincs aki ezeket üzemeltesse.
A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket – mondta Nagy István. Ezért óriási felelősség a szakképzés fejlesztése, hiszen a családi gazdálkodásra építő magyar modell gyakorlatias, jól képzett, középfokú végzettségű szakembereket igényel – tette hozzá.
Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához, ami 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul.
Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek – jelezte a helyettes államtitkár.
Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az AM-hez.
“Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben, a közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni” – mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: a 2023-tól megváltozó támogatási rendszerben több mint 2800 milliárd forint az a támogatási összeg, amelyet csak a beruházásokra fordítanak majd a magyar agráriumban.
A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

Nógrád megyében Szécsényben, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum részeként működik a Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium.