Az államalapítástól kezdődően a II. világháború végéig hivatalosan vármegyéknek nevezték Magyarország legnagyobb területi egységeit. Ezt I. István király alkotta meg 1000-ben. A mostanáig ismert és használt megyei közigazgatást a kommunisták alkották, rövid életű volt.
Nógrád vármegyén keresztül mutatta be a közmédia hírtelevíziója a tegnaptól életbe lépett új közigazgatási elnevezéseket. Mint azt ma este 8 óra körül közölték: évszázadokon át, egészen 1949-ig használták a vármegye kifejezést, amikor a kommunisták megszüntették azt és megyékké nevezték át.
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4343/1949. (259.) számú rendelete ezzel együtt szabályozta azt is, hogy Balassagyarmat helyett attól kezdve Salgótarján a megye székhelye.
A Híradónak nyilatkozott egy balassagyarmati lakos, aki abban bízik, hogy a módosítást követően a mindennapokra nézve is lesznek pozitív hatásai:
A visszahozott és tovább folytatott elnevezés feltöltődik egy olyan tartalommal, amely a megyék önállóságát, döntésképességét, döntési kompetenciáit erősíti, beleértve természetesen Nógrád megyét is.
– fogalmazott a hírműsorban Palik Ferenc balassagyarmati lakó.
A közigazgatási elnevezés változásával az eddigi kormánymegbízottak főispánként működnek tovább.
