Szécsény, 2023. december 1. A felújított Benczúr-kúria Szécsény Benczúrfalva településrészén az átadás napján, 2023. december 1-jén. MTI/Komka Péter

A jelen időszak nagy feladata, hogy a műemlékek felújítása mellett gondoskodjunk azok fenntartásáról is, nem engedhetjük meg, hogy a legszebb magyar épületek újra veszélybe kerüljenek – hangsúlyozta Lánszki Regő az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a Nógrád vármegyei Benczúrfalván található Benczúr-kúria pénteki, ünnepélyes átadásán.

Egy épület végső formájában magán viselheti számos más művészeti ág, így a képzőművészet, iparművészet – szobrászok, festők, üvegművészek – alkotásait, ugyanakkor a benczúrfalvi kastély mutatja, hogy mindez mást is jelenthet – fogalmazott Lánszki Regő a pénteki ünnepségen.

Rámutatott: az építészet nemcsak felszínt, de teret is tud adni a művészeteknek, hiszen az itteni műtermekben festett Benczúr Gyula és alkottak idősebb és ifjabb Szabó István szobrászok is.  

Az épület története kapcsán az államtitkár felidézte, hogy Benczúr Gyula Mikszáth Kálmán javaslatára vette meg a kastélyt. Mint mondta, a korhű felújításnak köszönhetően nemcsak egy szép kastélyt láthatunk, de közelebb kerülünk a magyar történeti festészet legnagyobb alakjának személyiségéhez.

Emlékeztetett: az épületet a 18. században a Watthay család építette, később több tulajdonos váltotta egymást. Benczúr és családja reneszánsz és rokokó bútorokkal, értékes műtárgyakkal és szőnyegekkel rendezte be a boltozott tereket, a falakat pedig saját műveivel díszítette.

Hozzátette: a művész a magtár átalakításával itt építette fel saját műtermét és készítette el több jelentős alkotását, mint például Az Európa elrablása vagy A Krisztus az olajfák hegyén című képét. A család Benczúr Gyula halála után a kastélyban panziót üzemeltetett.

Szécsény, 2023. december 1. A felújított Benczúr-kúria Szécsény Benczúrfalva településrészén az átadás napján, 2023. december 1-jén. MTI/Komka Péter

Lánszki Regő arra emlékeztetett, hogy 1945-ig a család használta a kastélyt, majd kifosztották és az államosítás után az épülethez nem illeszkedő funkciókat látott el: volt TSZ iroda, mozi, kultúrház, iskola vagy raktár, majd az elhagyatottság volt a sorsa.

A mindenkié, tehát senkié állapotát ezután felváltotta a gazdátlanság, aminek következtében kevesebb, mint száz évvel Benczúr halála után az épület szinte menthetetlen lett.

– mondta.

A magyarországi kastélyok történetében ez a történet tipikusnak mondható – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve, hogy ezek nem állami ingatlanok, hanem magán kastélyok, amelyeket elvett az állam a magántulajdonosoktól és a rendszerváltással ez a folyamat nem állt meg.

Kiemelte, hogy a Nemzeti kastély és várprogramnak köszönhetően komoly anyagi ráfordítással, országosan 28 műemléket sikerült megmenteni a több százból. Hozzátette, hogy ezen épületek felújítása után, ha nem sikerül megoldást találni a hasznosításukra, hamarosan ugyanolyan helyzetbe kerülnek, mint korábban, hiszen bevételeik nagyságrendileg sem fedezik a fenntartásuk költségeit.

Mint mondta, a műemlékek megőrzése érdekében a hasznosítás megoldása elengedhetetlen. Ezért az új, a magyar építészetről szóló törvény adókedvezményeivel megteremtik annak alapját, hogy a műemlékek tulajdonosainak megérje felújítani és használni ezeket az épületeket – hangsúlyozta. A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény pedig azt célozza, hogy legyen gazdája ezeknek a műemlékeknek – fűzte hozzá az államtitkár.

Oláh Zsanett, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Benczúr-kastély átadóján köszöntötte Benczúr Gyula festő örököseit.

Hirdetések
Hirdetések