Gödöllõ, 2023. december 8. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új állatháza és BSL-3-as kutatólaboratóriuma az avatás napján Gödöllõn 2023. december 8-án. MTI/Bruzák Noémi
Hirdetések

Az élelmiszeripar biztonsága az ország szuverenitását erősíti, nincs jó élelmiszeripar jó élelmiszerbiztonság nélkül – mondta az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Gödöllőn, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állatházának és BSL-3-as kutatólaboratóriumának átadásán.

Nobilis Márton szerint rendkívüli lehetőség a BSL-3-as laboratórium a magyar élelmiszeriparnak és a Nébih-nek is, mert ott a sertéspestisre vonatkozóan olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek Európában is egyedülállók. Hozzátette, jelenleg spanyol és olasz kooperációban történnek kísérletek a sertéspestis-vakcina előállítására.

A most átadott új laboratóriumnál csak egyetlen szigorúbb labor létezik, a BSL-4-es, ilyet azonban jelenleg nem tervez a kormány létrehozni, mert nincs rá szükség – mondta, megjegyezve, hogy a BSL-4-es szintű létesítménybe „már szkafanderben kellene bemenni”.

Az államtitkár reményei szerint nemsokára innen, a BSL-3-as laboratóriumból fognak bejelentkezni azzal a sikerrel, hogy megvan a sertéspestis elleni vakcina. Hozzátette, hogy a sertéspestisen kívül a madárinfluenzával is foglalkozik a laboratórium, amelyhez egy állatház is tartozik, így egy komplex kutatólétesítményt adtak át.

Nemes Imre, a Nébih elnöke elmondta, hogy a hivatal állategészségügyi laboratóriumi hálózata három telephelyen, Budapesten, Debrecenben és Kaposváron található. A hálózat évente megközelítőleg négymillió minta feldolgozására alkalmas és hárommillió vizsgálatot tud elvégezni, az összes export vizsgálatot és a kiemelten fontos fertőző betegségek vizsgálatát ezek a laboratóriumok végzik.

A jelenleg legnagyobb veszélyt jelentő betegségek közül kiemelte a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist. Előbbi kapcsán a Nébih laboratóriumaiban naponta 8-10 ezer tamponmintát, míg az afrikai sertéspestis esetében 3-4 ezer vér- és szervmintát tudnak feldolgozni. Éves szinten ez mintegy 2 millió vizsgálatot jelent – ismertette.

Hozzátette:

E számok alapján jól látható, hogy az állategészségügy jelentős erőforrást igényel, éppen ezért az elmúlt évek laboratóriumi fejlesztései során a Nébih kiemelt figyelmet fordított a kapacitásbővítésekre.

A Nébih elnöke jelentős szakmai sikernek nevezte, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően a házi sertésekben egyelőre nem igazolódott a sertéspestis vírusa, az ASP, amely a vadállományban azonban évek óta jelen van. A betegség leküzdésében nagy segítséget jelenthet majd a most átadott állatház és BSL-3-as kutatólaboratórium – jelezte.