Az 1919-es balassagyarmati honmentő harcok emlékét ápoló Civitas Fortissima Kör alelnöke, Medvácz Lajos szavai szerint Balassagyarmaton mindegy volt akkoriban, hogy ki milyen világnézetű, mert egyetlen közös pont is elég volt az emberek életében az összefogáshoz: megvédeni a várost magyarnak, ami ma a mi otthonunk is. A civil szervezet alelnöke a városi díjak átadása előtt mondta el gondolatait.
Medvácz Lajos a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színpadán elmondott beszédében az 1919-es balassagyarmati honmentő harc egyik legfontosabb elemeként emelte ki, hogy kezet tudott fogni egymással a vármegyei főjegyző és a szociáldemokrata lelkületű mozdonyvezető, akik megfogadták, hogy bármi áron megvédik Balassagyarmatot – ez a pillanat nagyon fontos volt a vármegyeházán összegyűlt mintegy hétszáz ember számára, akik letargikusan szemlélték a csehszlovák megszállás fejleményeit.
Medvácz szerint hazaszeretetből vizsgáztak az akkori gyarmatiak, ami messzemenőkig teljesült. Külön megemlítette Czakó Balázst, aki életét adta a városért. A harcokban fiatalon meghalt fiatal fiú utolsó szavait szó szerint idézte:
Nagyon szeretem szüleimet, de még jobban hazámat, szívesen halok meg érte!
A Civitas Fortissima Kör alelnöke végül arról is beszélt, hogy örömmel látja, értelme volt az ő munkájuknak is: az 1992-ben alapított társaság törekvése máig is, hogy méltó módon ünnepelhesse meg a város a honmentő harc eredményét, és tisztelje a hősöket! Medvácz úgy vélte: az utódok igyekeznek megfelelni a legbátrabb harcosok emlékének, és egyben arra kért mindenkit, dolgozzon azon, hogy még sokáig így legyen!